Új módszert vet be a magyar jegybank: június 16-tól bevezetnek egy forint kamatcsere eszközt, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetőséget biztosít az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére. Emellett szintén június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, amely a forintlikviditáshoz jutást segítheti.

Ugyancsak ettől a naptól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy eszközcsere ügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak. Augusztus 1-jétől a jegybank irányadó instrumentumának formája is megváltozik, a jelenlegi kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, amit csak a partnerkör intézményei tarthatnak a jegybanknál.

A bankok az állampapírok vásárlásával segíthetik az ország önfinanszírozását. A pénzügyi válság kitörése óta a befektetők kiemelt figyelmet fordítanak az egyes gazdaságok külső finanszírozási helyzetének értékelésére: a külső adósság magas szintje és a külföldi forrásokra való ráutaltság visszatérő eleme a nemzetközi szervezetek és a hitelminősítők elemzéseinek is.

Magyarországon a folyó fizetési mérleg GDP 3 százalékát meghaladó többlete 2013-ban a külső adósság csökkenésében is tükröződött. A magyar gazdaság sérülékenységének csökkenéséhez azonban a bruttó külső adósság további mérséklődése szükséges. Ennek érdekében kívánatos, hogy a gazdaság szereplői, köztük az Állam is elmozduljon a minél inkább belső, forintforrásokra épülő finanszírozási modell irányába.

Az államadósság belső forrásokból történő finanszírozásának erősítése nyomán csökken a bruttó külső adósság. A kisebb bruttó adósság kisebb külső refinanszírozási igényt és mérséklődő külföldi megújítási kockázatot von maga után. Eközben a forintkibocsátások felé történő elmozdulás javítja az államadósság devizaszerkezetét: az adósságmutatók árfolyamra való érzékenysége csökken; az államadósság devizaaránya gyorsabban visszatérhet a válság előtti szintre. Az alacsonyabb külső adósságállomány és annak egészségesebb szerkezete csökkentheti az ország kockázati prémiumát, és hozzájárulhat a finanszírozási költségek mérsékléséhez.

A nemzetgazdaság bruttó külső adósságának további leépítése kívánatos, míg a devizatartalék körültekintő mérséklése lehetséges, így összességében a devizatartalékok egy része felhasználható a külső sérülékenységünk további csökkentése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés idén lejáró devizaadósságának forintadósságból való refinanszírozása érdekében az MNB hajlandó a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, amennyiben az Állam növeli a forintkibocsátások nagyságát. A Magyar Nemzeti Bank úgy véli, hogy a belföldi szereplők közül a lakosság elmúlt években meredeken emelkedő részvétele mellett a hazai bankok részéről látszik még érdemi mozgástér az aktívabb állampapír-vásárlás terén.

A forintfinanszírozás irányába való sikeres elmozdulás esetén a külső sérülékenységünk mérséklődése mellett a jegybank mérlege összehúzódik, hiszen a devizatartalékok csökkenésével egy időben a sterilizációs állomány is leépül.

Mindez nemzetgazdasági szinten több 10 milliárd forintos megtakarítást jelenthet. Eközben a bankok nagyobb mértékű állampapír-vásárlása mellett a bankrendszer eszközoldalán fokozatos átrendeződés mehet végbe, azaz a jegybankkal szembeni követeléseket (sterilizációs eszköz) a költségvetéssel szembeni követelések (állampapírok) válthatják fel. Mindez tehát nem befolyásolja a Növekedési Hitelprogram működését.

A Monetáris Tanács döntése alapján a jegybank saját eszköztárával is támogatja a belső források felé való fordulását, így a külső sérülékenységünk mérséklését. A külső sérülékenység csökkentése összefügg a pénzügyi rendszer stabilitásával, így a jegybank – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – szerepet vállalhat a belső források felé fordulás ösztönzésében. Ennek érdekében a Monetáris Tanács határozott a jegybanki eszköztár átalakításáról.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a bevezetendő eszközök elég ösztönzést jelentek a bankrendszer számára, hogy segítsék az ország külső sérülékenységének javulását és a magyar gazdaság egy egészségesebb finanszírozási szerkezet irányába való elmozdulását. Ez a lépés jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás erősödéséhez, illetve a fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez.