Hazánkban a legfrissebb bérstatisztikán kívül nem tesznek közzé makrogazdasági adatot jövő héten, a következő fontos esemény az MNB kamatdöntő ülése lesz. A devizahiteles csomaggal kapcsolatban konkrét információk napvilágra kerülésének kicsi az esélye, nyilatkozatok megjelenhetnek, de ezek piaci hatása mérsékelt maradhat. A csütörtöki államkötvény aukciókon elégséges keresletre számítanak a CIB Bank elemzői, a kialakuló hozamszinteket azonban nagyban befolyásolja majd az aktuális külső hangulat, és ugyanez igaz a forint árfolyamára is.

A hét első felét kivárás jellemezheti, a további mozgásokat pedig nagyban meghatározhatja a Fed döntése, illetve a szíriai fejlemények. Az európai makrogazdasági naptárban a német ZEW index tűnik a leginkább fontos közlésnek. A svájci jegybank csütörtökön tartja negyedéves kamatdöntő ülését, de minden bizonnyal nem módosítják az EUR/CHF árfolyam rögzített szintjét, és egyéb intézkedések bejelentése sem várható. Az elmúlt hetekben megjelent adatok nem okoztak csalódást, a bizalmi indexek és a gazdasági aktivitásra vonatkozó mutatók nem jeleznek törést a konjunktúrában, miközben a fogyasztói árindex éves szinten már második hónapja 0 százalék volt –vagyis kikerült a negatív tartományból. Az SNB vezetői a bizakodásra okot adó növekedési adatok és a mérséklődő deflációs veszélyek ellenére is azt hangsúlyozzák, hogy egyelőre szükség van az árfolyamrögzítésre. A piac egyébként megosztott a tekintetben, hogy meddig tartják fenn az 1,20-as EUR/CHF szintet, a legutolsó piaci felmérés szerint az elemzők 38 százaléka arra számít, hogy egy éven belül eltörlik a rögzítést, 36 százalékuk 1-2 év közötti időintervallumra teszi a döntést, és csak 25 százalék gondolja azt, hogy két éven túl is fennmarad a rögzített árfolyam.

Az Egyesült Államokban valamivel sűrűbb a makrogazdasági naptár. A legfrissebb ipari termelési adatok mellett ingatlanpiaci statisztikákat és a Philly Fed indexet is publikálják, a két fő eseménye azonban az FOMC ülése lesz. Annak ellenére, hogy az elmúlt héten megjelent munkaerő piaci adatok gyengébbek lettek a vártnál, a piac többsége arra számít, hogy a bizottság bejelenti a havi eszközvásárlások jelenlegi 85 milliárd dolláros összegének a csökkentését. Bár kevesebb figyelem övezi, de ugyanilyen fontos lesz a legfrissebb előrejelzések publikálása is, amelyek az első kamatemelés várható időpontjának meghatározásához adhatnak támpontot.

Az elmúlt időszakban megjelent adatok nem vezetnek egyértelmű következtetésre a kötvényvásárlási program jövőjével kapcsolatban, a héják és a galambok is jócskán találnak olyan érveket, amelyek saját álláspontjukat támaszthatja alá. A lassítás melletti érvelők a szokásos kockázatok említése mellett azzal érvelhetnek,hogy a QE3 bejelentése óta 2,1 millióval nőtt az álláshelyek száma, miközben a munkanélküliségi ráta több mint 0,5 százalékponttal mérséklődött. A foglalkoztatási helyzet javulása mellett a növekedési kilátásokkal nincs probléma, érezhetően enyhültek a lefele mutató kockázatok: magára talált az ingatlanpiac, elkezdett nőni a lakossági fogyasztás,elfogadhatóan alakulnak a beruházások, és a következő időszakban a fiskális politika keresletmérséklő hatása is enyhébb lesz. A galambok ugyanakkor felhívhatják a figyelmet az alacsony inflációra, illetve a munkaerő piac lendületének elmúlt hónapokban tapasztalható megtorpanására. Az elmúlt három hónapban havi átlagban körülbelül 150 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma szemben a 12 hónapos átlag 180 ezer feletti szintjével, az elmúlt félév átlagos növekménye pedig alig haladja meg a QE3 bevezetésekor mért értéket. A munkanélküliségi ráta csökkenése mögött mindeközben részben az aktivitási ráta visszaesése áll, ráadásul az új munkahelyek túlnyomó többsége az alacsonyan fizetett szektorokban keletkezett, illetve részmunkaidős foglalkoztatást takar. Miután tehát az adatok nem adnak egyértelmű jelzést, a csökkentésre vonatkozó várakozások elsősorban kommunikációs megfontolásokon alapulnak.A Fed többször, egyértelműen jelezte, hogy még az idei évben elkezdi a mennyiségi lazító program fokozatos kivezetését, sőt a szeptemberi kezdődátumra vonatkozóan is egyértelmű utalások hangzottak el –hitelességi szempontból tehát nem lenne kedvező a halasztás. Ráadásul, ha most nem döntenek, akkor erre legközelebb decemberben adódhatna alkalom, hiszen az október végi ülést nem követi sajtótájékoztató, így akkor nehezebb lenne kommunikálni a piacoknak a döntés mögötti érveket.

Összességében tehát a piac arra számít, hogy jövő héten megindul az eszközvásárlások lassítása, ami a következő év közepére fejeződhet be. A szíriai fejlemények is piacmozgató erővel bírhatnak. Rövid távon sikerült elkerülni a katonai beavatkozást, az azonban továbbra is kérdéses, hogy a diplomáciai erőfeszítések eredményre vezetnek-e. A piacok az azonnali katonai akció esélyének jelentős csökkenését egyértelműen pozitívan fogadták, ha azonban arra utaló jelek látszanak, hogy a békés megoldás nem járható, újra erősödhet a közel-keleti helyzet miatti aggodalom.