A diákok számára kötelező 50 órás iskolai közösségi szolgálatot sír- és emlékhely-ápolással is teljesíteni lehessen – egyebek között ezt is szeretné elérni a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI). A szervezet most jelentette meg a Terekbe írt múlt című gazdagon illusztrált albumát, amely a nemzeti és a történelmi emlékhelyeket népszerűsítő, tudományos igényű könyv. Minderről Radnainé Fogarasi Katalin, az intézetelnöke nyilatkozott a Rádió Orienten.

A Terekbe írt múlt című kötet az első olyan album, amely a teljesség igényével mutatja be a jelenlegi jogszabály által meghatározott nemzeti és történelmi emlékhelyeinket. „Nemzeti emlékhelyünk 13 van jelenleg, történelmi emlékhelyünk pedig 47. Összesen tehát éppen 60 tételből áll az album, egységes szerkezetben, gyönyörű fotókkal” – avat be a részletekbe az elnök. A kötet teljes egészében az intézet szakmai munkájának eredménye.

Az egyes emlékhelyekre vonatkozó javaslattétel a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság joga, akivel az intézet együtt dolgozik. Az emlékhelyek egységes megjelölését szolgálják azok a sztélék, melyek ünnepélyes felavatása jelenleg is tart. „Ez a megtisztelő cím, rangot ad az adott emlékhelynek és nagyon fontos ez az adott közösség életében is, komoly összetartó erővel bír” – véli az elnök

A nemzeti emlékhely esetében fontos szempont, hogy a nemzet egésze számára meghatározó helyszín legyen, és állami megemlékezéseknek is helyet adhasson. Először 11 nemzeti emlékhely volt, amely két helyszínnel, Pannonhalmával és a Fiumei úti Sírkerttel bővült. A Terekbe írt múlt albummal az intézet célja megismertetni és népszerűsíteni az emlékhelyeket a fiatalok körében is. Az intézet szeretné elérni, hogy a diákok az érettségi elvégzéséig eljuthassanak ezekre, a magyar nemzet életében igazán fontos történelmi helyszínekre. A kiadvány mellékletében található egy térkép, amelyen valamennyi emlékhely grafikai rajza is látható. „Ezt a térképet 7000 példányban szeretnénk iskolákba eljuttatni, hogy például a pedagógusok ennek segítségével tudjanak kirándulásokat szervezni” – mondja Radnainé Fogarasi Katalin.

A NÖRI alapvető fontosságúnak tartja a fiatal generációk megszólítását. Ennek jegyében a nyár folyamán végeztek egy kutatást a hazai fiatalok magyar történelem iránti érdeklődéséről. A közvélemény-kutatást 1200, 16-30 év közötti fiatal bevonásával készítették. „A kérdéssor az intézet legfontosabb feladatait járja körül, ezért a nemzeti sírkertről és az emlékhelyekről szólt a kérdések legtöbbje. A válaszok nem leptek meg bennünket, nagyrészt azt az eredményt kaptuk, amit vártunk” – mutatott rá az elnök. Az egyik fontos eredmény, hogy a fiatalok körében tabunak számít a temetőbe járás, a kegyelet. Pedig egy szépen rendben tartott temető, olyan mint egy park. Az elhunyt hozzátartozóról való megemlékezés régen teljesen természetes része volt a családok életének. Mindenszentek és Halottak napja időszakában ennek különös jelentősége lehet. Ellenben pozitívumként értékelhető, hogy a nemzeti vagy történelmi emlékhelyen tartott megemlékezésre, tanórára is sokkal nyitottabbak a fiatalok.

A NÖRI emellett a tanév során is próbálja bevonni a fiatalságot a nemzeti örökségek ápolásába. Az intézet által szervezett megemlékezésekre a környékbeli iskolákat is meghívják. Nagyon ígéretesnek tűnik az 50 órás iskolai közösségi szolgálat jegyében a diákok bevonása a védett sírok ápolásába. „Szerte az országban mintegy 5500 védett sír van. Gondozásuk nem minden esetben megoldott, erre a feladatra lehetne bevonni az iskolásokat” – foglalja össze a projekt lényegét az elnök. Egy évvel ezelőtt a Fiumei úti temetőben két osztálynyi diák már részt vett ilyen közösségi munkában, és nagy sikerrel zárult ez az első akció. Amennyiben az idei tanévben sikerül még több osztály bevonásával kiszélesíteni, akkor a következő tanévtől akár országos szinten is folytatódhat ez a program.