Kevesebb pályázatot írnak ki a következő ciklusban, de azok komplexebbek lesznek, és a források célzottabban jutnak célba - állítja Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a köztévében többi közt arról beszélt, hogy a magyar cégek külpiacra jutásához elengedhetetlen a munkaerő nyelvi képzése. Ezt is célozzák a legújabb uniós pályázatok.

Magyarországon a gazdasági növekedés, ami idén már 3 százalék, csak akkor tartható fenn, ha egyre több magyar vállalkozás termel exportpiacokra, ehhez sokkal olcsóbb energiára van szükség, olyan eszközökre, melyekkel olcsóbban lehet termelni, és felkészült humánkapacitásra. Az uniós pályázatoknak pedig ezt a célt kell szolgálnia - jelentette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az M1 Ma reggel című műsorában. Hangsúlyozta: a gazdaságpolitika legfontosabb célja, hogy a hazai vállalkozásokat versenyképesebbé tegye.

Felhívta a figyelmet arra: Magyarország megelőzte az Európai Uniót, hiszen már 2010-ben egyértelművé tette, hogy hosszú távon fenntartható gazdasági növekedést akkor lehet elérni, ha 5 millió fölé emeljük a foglalkoztatotti létszámot. Tavaly túlléptük a négymilliós határt, ezt kell még egymillióval megfejelni, ami csak akkor lehetséges, ha olyan cégeink vannak, melyek termékeit külföldön is el lehet adni. A külpiacra jutáshoz azonban elengedhetetlen a munkaerő nyelvi képzése. Erre korábban külön pályázhattak a vállalatok, most azonban a korábbinál kevesebb, de nagyobb értékű, komplexebb lehetőség áll rendelkezésükre – magyarázta Csepreghy Nándor.

Megjegyezte: 12 ezer milliárd forintra pályázhatnak az önkormányzatok, magyar vállalkozások és állami intézmények a mostani ciklusban. Ennek 85 százalékát finanszírozza az Európai Unió és 15 százalékát teszi hozzá a hazai költségvetés.

Beszélt arról is: a hosszú távú munkahelyteremtés és –munkahelyfenntartásnak az az alapja, hogy olyan munkahelyekbe fektessünk, amelyek a ma a világban zajló technológiai változások nem veszélyeztetnek. Ha megnézzük, hogy a robotizáció milyen mértékben terjed, azt mondhatjuk, csak azokat a munkahelyek lesznek fenntarthatóak, ahol az embereket nem tudják gépekre cserélni, hanem az embereknek a gépekkel együtt kell valamilyen tevékenységet kifejteni. Ezek közül kiemelkedik az egészségipar, a gyógyszeripar. Emellett a kormány aktív politikát folytatott annak érdekében, hogy autóipari nagybeszállítók, gyártók jelenjenek meg Magyarországon. Ez ugyanis egy olyan ágazat, ami sok munkahelyet teremt. Azt szeretnék elérni, hogy a magyarországi autóipari cégek ne csak beszállítók legyenek, hanem külpiacra is léphessenek. A jövő héten megjelenő első kilenc uniós pályázat ezekről a sikertörténetekről, és az elmúlt időszak legsikeresebb pályázatainak újranyitásáról szól – hangoztatta.

A magyar kormánynak a fejlesztéspolitikai víziója olyan munkahelyek létrehozásáról szól, ami nem megy szembe a technológiai fejlesztésekkel, hanem kiegészíti azt, rácsatlakozik. A XXI. században akkor lehet egy állam sikeres, ha figyelembe veszi a világgazdasági-technológiai változásokat, és ezt kiegészítve vázol egy saját fejlesztési ívet – tette egyértelművé.