Szeptember elsejétől egy sor – korábban magyarnak tekintett – termék búcsúzhat a „magyar” felirattól. Csak azt a terméket lehet ugyanis magyarnak nevezni, ami száz százalékban itthoni alapanyagból készült, és szigorúan ellenőrzik is, hogy valóban jogos-e egy terméken a „magyar” vagy a „hazai” megjelölés.

A tavaly nyáron elfogadott jogszabály alapján ugyan nem kötelező az eredet megjelölése, de ha valaki mégis utal rá, hogy honnan származik a terméke, az büntethetővé válik, ha az információval megtéveszti a vásárlókat. A gyártók az eredet feltüntetésekor három kategóriát használhatnak. Magyar a termék, ha száz százalékban hazai alapanyagból, itthon történik a gyártás. A „hazaihoz” elég, ha az alapanyag 50 százaléka magyar, „a hazai feldolgozásúhoz” pedig az alapanyag lehet külföldi, ám a feldolgozás nagy részének Magyarországon kell történnie.

Mostantól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal és a megyei kormányhivatalok élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságai kiemelten vizsgálhatják a megjelölések jogosságát. Az új jogszabály alapján egy sor – korábban magyarnak tekintett – hústermék búcsúzhat a „magyar” felirattól, hiszen a hazai sertésállomány csökkenése miatt gyakran részben vagy egészben importhúsból készülnek. Sokakat érhet meglepetés, amikor rádöbbennek, hogy egy-egy magyarnak hitt terméket már rég nem itthon gyártanak, de a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete szerint a vásárlók így legalább a megfelelő információik birtokában hozhatnak döntést arról, hogy mit vesznek le a polcról.

A felmérések szerint a magyarok szívesen vesznek olyan élelmiszert, amely itthon termett vagy hazai gyártású. Csakhogy korábban a magyar termékeket nem volt könnyű kiválasztani, mert arra is rá lehetett írni, hogy „magyar”, amelybe külföldi összetevők kerültek.