A gyermekvállalás örömteli esemény a munkavállalónak, ugyanakkor a munkáltatók többsége számára ez több kellemetlenséggel jár. Nem csoda hát, ha a munkaadók „nem preferálják” a szülő korban levő, vagy kisgyermekes munkavállalókat, sokan pedig minden törvényes és törvénytelen eszközt bevetnek annak érdekében, hogy megszabaduljanak a gyermekáldás elé néző munkavállalóktól, költségeiket és terheiket, ezáltal is csökkentve - áll az euJOBS közleményében.

Az új munka törvénykönyve 2012. augusztusi bevezetésekor a szabályozás a korábbiakhoz képest a munkavállaló számára kedvezőtlen irányba változott. Korábban a szabály az volt, hogy a munkavállalót objektív felmondási védelem illette meg, amennyiben áldott állapotba került, függetlenül attól, hogy ő maga esetleg e tényről még nem is tudott: a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató egyoldalú rendes felmondással akkor sem szüntethette meg, ha a munkavállaló nem értesítette terhességéről. Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt egyoldalúan mégis megszüntette, ezt jogellenesen tette, és a munkavállaló követelhette elmaradt bérét.

Az új törvény a munkavállaló objektív védelmét megváltoztatta, és a védelem csak azt a munkavállalót illette meg, aki terhességét a munkáltatójával előtte közölte. Azonban az Alkotmánybíróság idén ezt a szabályt az alaptörvénybe ütközőnek minősítette, így a terhes munkavállalót a felmondási védelem ismét objektívan védi akkor is, ha sem ő maga, sem pedig a munkáltatója erről nem tud, pusztán a terhesség ténye védetté teszi a munkavállalót. Fontos hangsúlyozni, hogy a próbaidő alatti, valamint a munkavállalónak felróható okból való azonnali hatályú felmondás illetve a határozott idő letelte miatt a munkaviszony ebben az esetben is megszűnik illetve megszüntethető.

A várandós munkavállalót gyermeke 1 éves koráig bizonyos egészségkárosító munkakörökben nem szabad alkalmazni, gyermeke 3 éves koráig pedig éjszakai vagy rendkívüli munkára, más telephelyen való munkavégzésre csak korlátozottan lehet igénybe venni. Amennyiben a munkáltató az egészségkárosító munkakör helyett nem tud más munkakört felajánlani a munkavállaló számára, úgy erre az időre az állásidőre járó bért kell a munkavállaló számára kifizetnie.

Azonban az itt felsorolt terhek és szigorítások mellett a felelősen működő munkáltatók előnyöket is kovácsolhatnak a munkavállaló megváltozott helyzetéből.

A munkahelyvédelmi akcióterv keretében a munkáltatók két évig mentesülnek a 27%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, ha a munkavállaló GYED-ben, GYES-ben vagy GYET-ben részesül vagy részesült, az első két évben, illetve 14,5% kedvezményben részesül a munkáltató a 3. évben, bizonyos esetekben pedig még tovább is, a kedvezmény azonban csak a bruttó munkabér első 100.000.- Ft-jáig vehető igénybe.

A munkáltatók a fentiek szerint elérhető adókedvezményt a munka törvénykönyve egyik különös, a munkakör megosztására irányuló módszerének alkalmazásával tovább is növelhetik: ennek lényege, hogy egyszerre több munkavállalóval kötnek szerződést egy adott munkakörre. Az ilyen munkaszerződésben egy munkáltató és több munkavállaló szerepel, és a munkavállalók egymás között döntik el, hogy mikor melyikük lesz jelen a munkahelyen, egymás közt a munkát családi elfoglaltságaiknak megfelelően osztják be és szervezik meg: egy adott munkahelyet több munkavállaló tölt be. Így például adminisztratív vagy egyéb munkakörökben megfelelően alkalmazhatók pl. fiatal anyukák, akik után a fenti adókedvezményt igénybe lehet venni.

A foglalkoztatási és adózási előnyökkel illetve a fiatal anyukák alkalmazására épülő CSR kampánnyal megédesíthetők mindazok a keserű pirulák, amelyek hátrányok és korlátozások képében rónak nagyobb terhet a munkáltató számára.