A GVH megállapította, hogy a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. 2013 második felében jogsértő összehasonlító reklámokat tett közzé, egyúttal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a "Legek Hálózata" kampányával.
Egyes hirdetések ugyanis azt az üzenetet közvetítették a fogyasztóknak, hogy a Vodafone rendelkezik a legjobb, leggyorsabb adathálózattal. Ezek mint összehasonlító reklámok jogsértőek. A mobilinternet sajátosságai (adatátviteli technológia, hálózati leterheltség, környezeti viszonyok) miatt nem lehet a hálózatok sebességét jogszerűen, tárgyilagosan összehasonlítani - hangsúlyozza a GVH.
A versenyhivatal hozzátette: ellenőrizhető módon történő összehasonlítás egyebek mellett azért sem lehetséges, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a korábbi gyakorlatával ellentétben már nem teszi közzé a mobilszolgáltatók lefedettségi térképeit és a különböző technológiai (GPRS, EDGE, 3G, HSPA) ellátottsági adatokat.
A GVH azt is megállapította, hogy megtévesztő például a televíziós reklámban hallható "A Vodafone 3G hálózata a legnagyobb, a leggyorsabb, a leghosszabb, a legmagasabb és a legszélesebb helyeken is ott van" mondat. A fogyasztó ugyanis a reklámszöveg elején elhangzó fontos, hangsúlyos információkat még figyelemmel kíséri, de a tájékoztatás második részében a csökkenő figyelem hatására elveszti azt az információt, hogy a felsőfokú jelzők nem a Vodafone hálózatra vonatkoznak, hanem a reklámfilmben megjelenített magyarországi látványosságokra.
A Vodafone hálózatára vonatkozó mérések nem voltak reprezentatívak, a szolgáltató összehasonlító adatokat nem ismertetett, a reklámokban szereplő helyszínek közül csak a szőkedencsi temetőben álló fánál tudta bizonyítani, hogy megfelelő 3G lefedettséggel rendelkezik - közölte a GVH.
A versenyhivatal a bírság kiszabásakor a reklámköltségekre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte a többi között, hogy a jogsértő reklámok a fogyasztók széles körét érték el, illetve hogy a Vodafone-t többször elmarasztalták a fogyasztók megtévesztése miatt. Enyhítő körülményként értékelte a GVH, hogy a fogyasztók szerezhettek helytálló vagy teljesebb információt más forrásokból a döntésük meghozatala előtt.